Ennek a következtetésnek az alapját egyrészt az elvégzett kutatások teljes mértékben vitatható megválasztása, másrészt a gyógyszerek biztonságára és az orvosi gyakorlatra vonatkozóan alkotott téves megállapítások képezik.

A homeopátia területén végzett, randomizált, kettős vak vizsgálatokra épülő négy metaanalízis (több kutatási munka globális elemzése) következtetései kedvezőek voltak. A negyedik (Klaus Linde, Lancet, 1997) következtetése szerint „a homeopátia szignifikánsan hatásosabb, mint a placebo”. A Lancet 1998-as jubileumi konferenciáján még a tanulmány kiváló minőségét is kiemelték. Az EASAC ennek ellenére következtetéseit egy ötödik, nevezetesen Shang és Egger által elvégzett metaanalízisre alapozza. Ez a 2005-ben megjelent elemzés alapvetően ugyanazokra a vizsgálatokra épül, mint a negyedik metaanalízis. A következtetések – melyek szerint „a homeopátia bizonyítékai gyengék, míg a hagyományos termékek erős bizonyítékokkal rendelkeznek” – Lüdtke és Rutten által elvégzett elemzése rámutatott, hogy ezek alapjául egy olyan – nem közzétett – válogatás szolgált, amelybe 110 homeopátiás vizsgálatból 8, 110 hagyományos vizsgálatból pedig 6 került be. Egy ilyen titkos válogatás gyanút keltő és tisztességtelen. A vizsgálatok lényegében nem voltak összehasonlíthatók. Az elemzés azt mutatta ki, hogy a 110 homeopátiás vizsgálat hatása erősen egyezett a hagyományos vizsgálatokéval.

Az EASAC ezek mellett egy olyan ausztrál jelentésre is hivatkozik, amely a homeopátia bizonyítékaival kapcsolatban negatív következtetésekre jut. Ez a tanulmány szintén rendkívüli módon megkérdőjelezhető. Kidolgozása két lépésben történt, amelyek közül az elsőt, amely a homeopátiára vonatkozóan kedvezőbb eredményeket hozott, sohasem tették közzé. A kiértékelésben a bejelentett 1800-hoz képest már csupán 176 vizsgálat szerepelt. Az elemzésből minden tudományos indoklás nélkül kihagyja mindazokat a vizsgálatokat, amelyek 150 résztvevőnél kevesebbel zajlottak (ami 171 figyelmen kívül hagyott vizsgálatot jelent). Peter Brooks professzor, az NHMRC (National Health Medical & Research Council, Ausztrália) bizottság elnöke elmulasztotta megemlíteni, hogy egy homeopátiaellenes lobby csoport (Friends of Science in Medicine) tagja. A munkában továbbá nem vett részt egyetlen homeopátiás szakértő sem.

Az EASAC szerint a hagyományos kezelés elhagyása veszélyesnek minősül. Itt szintén, bizonyítékokkal alátámaszthatóan hamis állításról van szó. A Franciaországban 825 orvos részvételével végzett EPI 3 farmakoepidemiológiai vizsgálat a háziorvosi praxisban leggyakrabban előforduló, független tudományos bizottság által kiválasztott betegségekben – szorongásos-depressziós zavarokban, izom- és csontproblémákban és légúti fertőzésekben – szenvedő több mint 8 500 beteg egészségének alakulását követte nyomon egy éven át 3 csoportra osztva. A pácienseket vegyesen homeopata és homeopátiával nem foglalkozó orvosok kezelték: egy éves nyomon követésük szerint a két betegpopuláció között az alkalmazott kezeléstől függetlenül sem a betegségnek az ellátás megkezdésekor észlelt súlyosságát, sem az eredményeket tekintve semmilyen szignifikáns különbség nem mutatkozott.

Felmerült azonban két, a közegészségügy szempontjából nem elhanyagolható szempont: a vizsgálat kimutatta, hogy a homeopátiás orvosi gyakorlat veszélytelen, továbbá a homeopata orvoshoz forduló betegek 35%-kal kisebb költséget jelentenek az egészségbiztosítási rendszer számára (beleértve az orvosi vizsgálatot és a felírt gyógyszereket).

Az EASAC azt is bizonyítékok nélkül állítja, hogy a homeopátia ártalmas lehet. Ezzel szemben minden tanulmány azt igazolja, hogy a körültekintően alkalmazott homeopátia biztonságos, és nem jár nem kívánt mellékhatásokkal, köszönhetően az előállítási módszernek, melynek során a hatóanyagot hígítják és dinamizálják. A homeopátiát ellenző Edzard Ernst is 34 éves időszak alatt mindössze 4 olyan halálesetet talált a világ szakirodalmában, amelyeknek gyaníthatóan köze lehetett a homeopátiához. Márpedig a homeopátiás gyógyszereket világszerte több mint 300 millióan használják napjainkban.

Összehasonlításképpen az EMA (az Európai Unió ügynöksége) szerint a hagyományos gyógyszerek nem kívánt mellékhatásai az Európai Unió lakosságának körében évente 200 000 halálesetért felelősek.

Az EASAC jelentése szerint „a gyártási eljárások nem megfelelő felügyelete potenciális biztonsági problémákhoz vezet, ezért a minőség-ellenőrzést és a nem kívánt mellékhatások kiértékelését nagyobb gondossággal kell végezni”.

Valójában az összes európai gyártó a legmagasabb szintű minőségi előírások szerint működik: az egészségügyi hatóságok (Franciaországban az ANSM, az USA-ban az FDA stb.) gyakori üzemlátogatásai bizonyságot adnak a gyártás minőségéről és az általuk előállított gyógyszerek megbízhatóságáról. A homeopátiás gyógyszerek európai forgalomba hozatali engedélyezését a 2001/83/EK irányelv, valamint a 2003/63/EK irányelv minőségbiztosításra, biztonságra és hatásosságra vonatkozó konkrét előírásai szabályozzák. Ezekre a gyógyszerekre a hivatalos gyógyszerkönyvek minőségi előírásai vonatkoznak, gyártásuk pedig a helyes gyártási gyakorlat (GMP) szerint történik.

Hasonlóképpen a homeopátiás gyógyszerek csomagolását és címkézését is a 2001/83/EK irányelv V. címe szabályozza, amely az összetevők pontos, egyértelmű és egyszerű leírását teszi kötelezővé. A homeopátiás gyógyszerek reklámozására az általános európai szabályok, valamint az Európai Unió tagállamainak saját szabályai vonatkoznak.

A homeopátiás gyógyszereket képzett egészségügyi szakemberek (orvosok, gyógyszerészek, szülésznők stb.) írják fel vagy javasolják. Ebben a minőségükben az alkalmazandó kezelés kérdésében szigorú diagnózison és prognózison alapuló megfontolt döntést képesek hozni. A homeopátiás gyógyszereket felíró orvosok először is és mindenekelőtt orvosok, akik ugyanolyan szakértelemmel rendelkeznek, mint az orvoslás más területein működő kollégáik. Amint azt ők is hangsúlyozzák, a homeopátia nagy előnye, hogy a betegről teljes kép kialakítására törekszik, ami különösen a megelőzésben kap nagy jelentőséget.

A homeopátiás gyógyszerek választ kínálnak a közegészségügy jelentős kérdéseire, nevezetesen a kezelések káros következményeire és az antibiotikum-rezisztenciára. Költségük az egészségbiztosítási rendszer szempontjából elhanyagolható: Franciaországban mindössze a gyógyszertámogatásoknak mindössze 0,29%-a.

A Francia Homeopátiás Orvosok Országos Szakszervezete emlékeztet arra, hogy orvostudomány csak egy van. Annak alapja pedig az alkalmazandó terápiás stratégiát meghatározó diagnózis megbízhatósága. A homeopátiás kezelés melletti döntés sohasem az érintettek – akár az orvos, akár a beteg – véleményén vagy hitén, hanem a leginkább megfelelő kezelést meghatározó orvosi körülményeken alapul.

Végül felmerül a kérdés, milyen érdek fűződik annak megakadályozásához, hogy a jövő orvosai megtanulhassák a homeopátiát, és hogy az alkalmazható legyen kezdeti kezelésként az általános orvosi gyakorlatban jelentkező számos betegségnél, illetve ahhoz, hogy súlyosan eladósodott és túlzottan gyógyszerfogyasztó társadalmunkat távol tartsák a közösségi és közegészségügyi gazdasági előnyöktől?

Forrás:http://napidoktor.hu