A stressz már a gyermekkorban kezdődik. A stressz helyes kezelési képességét a korai érzékeny anya – gyerek kapcsolatból merítjük.

A stressz ellen szelíd módszerekkel is védekezhetünk. A mesterséges hatóanyagokat tartalmazó nyugtatók helyett fordulhatunk a homeopátiás stresszoldókhoz, melyek a stresszt egyénre szabottan is kezelik, mellékhatás-mentességük miatt pedig gyerekek, várandós anyák és idősek is szedhetik.

Modern, felgyorsult világunkban a stressz állandó kísérőnkké vált.

Normális "dózisban" (I. stádium) a stressz fontos az életben maradáshoz: munkára serkent, motivál, még az immunsejteket is fokozott szaporodásra serkenti.

Elaludni olyan könnyű, és mégis milyen nehéz lehet, ha álmatlanságban szenvedünk. Az alvás szerepe életünkben a mai napig nem tisztázott teljesen. Az agy pihenéséhez szükséges, de hogy az alvás állapotát mi váltja ki, erről több feltételezés létezik. Lehet, hogy az agy oxigénellátása csökken, elképzelhető, hogy bizonyos kémiai anyagok felszabadulása altató hatású, de egyes feltételezések szerint egyszerű ingerválaszról van szó. A felnőttek 15-25%-a rendszeresen tapasztal alvásproblémákat.

Beköszöntött az ősz, és vele az iskola is, mely minden kis- és nagydiák számára kihívásokkal teli időszak. Manapság sok terhet ró a gyermekekre az iskola, előfordulhat, hogy a nyomás okozta iskolai stressz kezelése segítséget igényel.

Gyermekeknél a túlzott stressz legtöbbször gyomorpanaszok vagy fejfájás formájában jelentkezik, mely gyakran alvászavarral párosul, így a fáradt gyermek még inkább nehezebben birkózik meg a stresszhelyzettel.

Intő jel, ha a gyermek nehezen hoz döntéseket, sokáig gondolkodik olyan egyszerű kérdéseken, hogy mit egyen reggelire, vagy mit vegyen fel.

Stressz, pánik, alvásszavar... Ezek a szavak egyáltalán nem ismeretlenek a mai világ embereinek. Manapság a rohanó élet és a velejáró életmód nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fent felsoroltak valamelyike kialakuljon bennünk.

Stressz szerintem minden ember életében előfordul, ha nem is tartósan. Ezt gyakran betegségnek kezelik, de valójában ez a szervezet teljesen normális reakciója egy különleges, nem várt eseményre. Ha nem lennének stresszhormonjaink, nem tudnánk a gondolatainkat tetté alakítani, legyen az kelllemetlen élmény, vagy kellemes meglepetés.

Az emberi szervezet stresszel válaszol a fizikai, szellemi és érzelmi ingerekre. Stressz hatására fokozódik az érrendszert, szívet és izmokat felkészítő hormonok termelődése. Amint a stressz megszűnik, a stresszhormon szintje leesik, de ha a stresszhatás folyamatos, ez a szint magas marad. A stressz hosszútávon magas vérnyomás, szívinfarktus, depresszió, szorongás, krónikus fáradtság szindróma, elhízás, migrén stb. kialakulásához vezethet.

tovább